Pácin község

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Kistérség: Bodrogközi kistérség
Lakosság: 1498 fő
Terület: 33.92 km²
Népsűrűség: 44,16 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 47

Fekvése

A szlovák határ mellett közvetlenül. Államhatárral rendelkezik. A szlovák oldalon levő szomszédos település neve: Veľký Kamenec (Nagykövesd).

Története

Árpád-kori település, első ismert írásos nyoma 1247-ből származik. Ekkor Roland nádor birtoka volt, aki a Bogáth-Radvány nemzetséghez tartozott, 1392-ben még mindig ennek a nemzetségnek a birtoka volt a falu. 1398-ban a Pacsin néven említett település részeit Debrő István és fiai kapták ( Debrői Miklós 2/3-ad részben birtokolta). 1437-ben Tokaj várához tartozott majd 1440-ben Páchin néven említik a falut, ekkor Szerdahelyi Miklós, majd a Kistárkányiak birtokolják a települést. 1443-ban Pacher néven tesznek róla említést, majd 1459-ben Paszer alakban írják.

1541-ben öt lakott, hat üres, 1546-ban 32 lakott, 1 üres portát írnak össze a településen.

A község birtokosai gyakran változtak. Pácin falu 1530 körül került Serédy Gáspár, majd 1560-ban unokaöccse, berkényi Alaghy János birtokába. Alaghy halála után, 1571-től közeli barátja Mágócsy Gáspár, mint gyermekei gyámja kezelte az uradalmat. Mágócsy 1580-ban összeházasította egyetlen örökösét, András unokaöccsét gyámleányával Alaghy Judittal. Az 1581-ben emelt reneszánsz stílusú várkastély valószínűleg az ifjú pár rezidenciájának épült, bár az első itt kelt levelük csak 1583-ból ismert. Mágócsy Gáspár halála után özvegye összeházasodott a dinasztiaalapító Rákóczi Zsigmonddal. A kézfogó 1587 elején Pácinban volt. 1590-ben a Rákóczi birtoklási vitát követő kiegyezés után Alaghy Ferencnek és kiskorú unokaöccsének Menyhértnek a tulajdonába került a birtok. Alaghy Ferenc 1607-ben bárói címet kapott, s egy évvel a teljes regéci uradalom megszerzése után 1612-ben meghalt. Utóda Alaghy Menyhért lett, akinek 1631-ben bekövetkezett örökös nélküli halála után a király a pácini birtoktestet a kastéllyal Sennyey Sándor bárónak adományozta. A községet a XVIII-XIX. században a Sennyeyey válogatott gulyája tette ismertté. Az ő leszármazottai birtokolták egészen 1945-ig az uradalmat.

Határa 1851-ben 389 hold szántó. 1936-ban 5831 hold, 1938-ban 6048 hold napjainkban pedig 3480 hektár, 6048 katasztrális hold, melyet 1974-ig a helyi Dimitrov Tsz , majd egyesülés után a karcsai Dózsa Termelőszövetkezet művelt. 1990 óta pedig részben magángazdálkodások kialakítása, részben társulások szerveződése folyik a földek megművelésére.

Közigazgatását1919-ig Nagykövesden, 1920és 1950 között Karcsán a körjegyzőségen intézték. 1950-ben önálló tanácsot hoznak létre a faluban, de 1977-ben újra egyesül a karcsai tanáccsal és így 1988-ig a karcsai közös tanácshoz tartozik. 1989. januártól újra szétválik Karcsától és önálló tanácsként működik. 1990-től pedig önálló önkormányzati testülete van.

Látnivalók

16. században épült pácini várkastély

A pácini kastély

Környező települések

Karcsa (3 km), Karos (9 km), Nagyrozvágy (7 km), a legközelebbi város: Cigánd (12 km).

Következő községek

További községek